A nagy kockázatú stabil angina pectoris invazív kivizsgálást tesz szük­ségessé. Egyér- és kétér-betegség esetén a frakcionális áramlási rezerv által vezérelt intervenció végzendő, míg háromér-betegség, illetve a bal közös törzs szignifikáns szűkülete esetén célszerű kiszámítani a SYNTAX 1-2 score-t. Alacsony és közepes pontszám esetén perkután intervenció, magas pontszám esetén az aorto-coronariás bypass graft műtét a javasolt beavatkozás. Diabetes mellitus és többér-betegség esetén inkább a bypass műtét választandó.

A közlemény összefoglalja a miokardiális revaszkularizáció aktualizált eu­rópai irányelvének legfontosabb újdonságait. A korábbi irányelvekkel ös­szehasonlítva tovább bővült a perkután intervenciók javallati köre a bypass műtéttel szemben, a stabil koszorúér-betegségre vonatkozóan rövidült a kettős trombocitagátlás ajánlott időtartama, és helyet kaptak az irány­elvekben a felszívódó sztentek.

Az agyat ellátó erek ateroszklerotikus makroangiopátiája fontos oka az iszkémiás stroke-nak, de gyakran diagnosztizálják ideggyógyászati szempontból tünetmen­tes betegeknél is. Ez számos kérdést vet föl a követendő terápiás elvek, mindenek­előtt a revaszkularizációs terápia javallatai terén.

Mely esetekben nem feltétlenül jobb a gyógyszert kibocsátó sztent a bevonat nélkülinél? Mikor lehet előnyösebb a bypass műtét a perkután coronaria-intervenció¬nál még napjainkban is? Milyen új eredmények láttak napvilágot a sztenttrombózis gyógyszeres megelőzésével kapcsolatban, és mit várhatunk a folyamatban levő vizsgálatoktól? Mérföldkőnek bizonyulnak-e a már ma is használatos biológiailag felszívódó sztentek az intervenciós kardiológia fejlődésében?